Alcíme szerint ez a könyv sérült szülők és egészséges gyerekeik családon belüli viszonyáról íródott; a szerzők Sclerosis Multiplexben szenvedő felnőttekkel és családtagjaikkal végzett szakmai munkájának tapasztalatait és következtetéseit összegezi - az átlagolvasó számára hozzáférhető stílusban - ez a méltán visszhangos sikert aratott kötet. Ennek a sikernek az igazi okát azonban az magyarázza, hogy a szerzők mondanivalójuk érvényességi körét egészen szélesre tágítják: hiszen általános és alapvető léthelyzetnek kell tekintenünk, hogy életünk egy fordulópontján gyerekeinkhez képest, ha nem is `betegebbek`, de idősek, és legalább lelkiekben: támogatásra szorulóak leszünk! Amit a könyv szerzői egy sajátos élethelyzetről elmondanak, az mindannyiunk számára rendkívül hasznos lélektani, gyakorlati útmutatásul szolgál. A példaként elemzett gazdag életanyagon a szerzők a gyermekkor, a serdülőkor teljes problémaegyüttesét sorra veszik; ugyanakkor ezek későbbi, felnőttkori kihatásainak vizsgálatára is kitérnek. Ezáltal a könyv egy olyan, hihetetlenül izgalmas olvasmánnyá nemesül, amely minden család minden tagjának kínál tudni- és tanulnivalót arról, hogy miként viszonyuljunk saját életünkhöz, hozzátartozóink életéhez, betegségekhez és halálhoz, családon belüli és kívüli konfliktusokhoz. A vázolt “stratégiák” sorozata egészen konkrét, hasznosítható tanácsokkal látja el az olvasót: beteg és egészséges szülőt, orvost, pedagógust, pszichológust - mindenkit, aki (akár betegként!) úgy viszonyul a gyerekhez, mint aki a majdani, egészséges lelkületű, kiegyensúlyozott felnőttet kívánja látni benne.