Komár József volt Rákóczis katonatanuló, repülős tisztinövendék, balesetet szenvedett pilóta, csepeli munkás, csepeli képesítés nélküli majd képesített tanító egy féléve vetette papírra első regényét, amelyben 1956 októberének-novemberének vele kapcsolatos történéseit meséli el, Gyerekek a viharban címmel. Azokat az eseményeket rögzíti, ahogyan a forradalom viharai miatt a kollégiumban rekedt II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola hallgatói egy elszánt fiatal a szerző vezényletével elindulnak, hogy magukat és társaikat, a gyerekeket épen, élőn, egészségesen visszaszolgáltathassak értük aggódó szüleiknek. Így indul egy kaland egy ócska, lerobbant, állandó életleheletre szoruló Csepel teherautó főszereplésével, s platójukon a gyerekekkel, akik a fővárosból Dunántúl legtávolabbi vidékeire igyekeznek. A főszereplő egyszerűen, elképesztő élet- és emberszeretettel egyengeti ezt az utat, szervezi az autó megjavítását, az üzemanyag megszerzését, mindazt, ami a hazatéréshez nélkülözhetetlen. A Nagy utazás, a Valahol Európában időbeli remake-je olyan kaland, amelynek történéseiből, emberi találkozóiból lett légyen szó orosz katonákról, vagy hazafelé igyekvő magyar bakákról hátteréből a forradalom eseményeinek, történéseinek, emberi reakcióinak, emberi hatásainak olyan gazdag képe bontakozik ki, amelyet több 1956-tal foglalkozó nagyregény is nélkülöz. A szerző egyszerűen ír. Sokszor tő ill. éppen hogy bővített mondatokban. Nem alkalmaz semmilyen tanult írói eszközt, machét, úgy tűnik, hogy a mesélési kedv, illetve a biztos dramaturgia a vérében van. Az egyszerű stílus sajátos, a szerzőé, pontosan leíró, a szereplőket jól jellemző, a hangulatokat találóan kifejező, az érdeklődést fenntartó, lendületes, sodró, feszültséggel teljes. Irodalmi. Művészi. Komár József első könyves író e művével megtette az első lépést a szépirodalomba. Nem mellesleg olyan művet alkotott 1956-ról, ami a gyermeki nézőpont okán is tiszta, egyszerű, mély, emberséges, s igaz.